Zaj city
Kezdem már érteni, vagy legalábbis jobban látni. Írtam már arról, hogy nem különösen szeretek Budapesten lenni. Sokféleképpen próbáltam már itt a blogon is magyarázni az ellenszenvemet. Talán most közelebb kerültem a magyarázathoz. Szeretnék leírni egy szituációt, próbáljátok elképzelni magatokat bele. Le merem fogadni, hogy néhányótoknak nem is kell beleképzelnie magát, mert tapasztalta már maga is. Szóval a szituáció.
Reggel van, frissen keltél fel, még nyugodt vagy, de tudod menni kell melóba. Ezzel még semmi gond. Kilépsz az ajtón és megüt az a szag, ami abból ered, hogy mindenki a lépcsőházba szellőztet. Ettől kicsit eltorzul a tekinteted. Nagy levegő, leszaladsz a lépcsőn, hogy majd kinn újra levegőt veszel. Az utcára kiérve nagy levegőt veszel. Ok ez még megy, túlvagyok rajta. Irány a villamos.
Nem megyek messze, csak négy megállót az Árpád-híd pesti hídfőjéig. A Vörösvári úton özönlik be a dolgozni vágyó tömeg (átlag egy ember per kocsi) és a teherautók, kamionok. Lassan lépésben, miközben nyomják ki magukból a tömény szmogot. Friss levegőről ennyit. Csöndről ennyit.
Villamos megérkezik, felszállsz, helyet foglalsz és hajrá. A villamos nem Combino kompatibilis eszköz ezért a légkondícionáló szerepét a nyitott ablakok töltik be, amelyen keresztül áramlik be a zaj, a por – de nem is akármennyi por – és a szmog. Lengéscsillapító nincs, a sz@rt is kirázza belőled a villamos. Az emberek ha beszélni akarnak valakivel arra kényszerülnek, hogy túlüvöltsék a zajt, ami mondanom se kell, mégnagyobb zajt kelt. Néhányan úgy próbálnak menekülni a zajtól, hogy a discman / mp3 lejátszót eszméletlen hangerőre tekerik, amely már megint csak növeli a zajt. Az egész villamoson remegés megy át, míg átzötyög az Árpád-hídon.
Megérkezel a megállóhoz, leszálsz és becélzod az aluljárót. Átverekeded magad a tömegen és több tucat retek büdös, hajléktalan kinézetű emberen és becélzod a kijáratot. Lendületből kerülöd ki a 20 éve Munkást szívó cigányasszonyt aki rekedt hangon kiabál utánad, hogy A) Rózsát vegyen fiatalembör! B) Fiatalember, hadd jósojjam meg a szerencséjét! A szagra térjünk ki. A szag a következőkből épül fel:
-
- több ezer ember által hátrahagyott dezodor, parfűm, izzadság, fingszag
- kb ugyanez csak hajléktalanok által
- a teljes termékpalettát felölelő dohányfüst egyveleg
- gyros, pék, büfé, zöldséges, pizzás boltból “kiömlő” illatanyag
Innen már nincs messze a meló, ahol relatíve csönd van mivel ablakunk nincs és ajtónk is csak egy van, ami többnyire zárva van. 
A teljes fennt leírt folyamat nem vesz több időt igénybe mint 15 perc! És már előre várod, hogy hazafele ugyanezt átéld, azzal a különbséggel, hogy 17-18 óra magasságában tömeges formában megjelenik még egy embertípus. Ez a fizikai munkás ember – építőmunkás, földmunkás, stb. Előre leszögezem, hogy semmi bajom velük, sem pedig a munkájukkal! Azonban van egy jellemzőjük. Átlag 50%-ban félmeztelenek, dobozos sört isznak, dohányoznak, retek koszosak, büdösek és mivel a villamoson tömeg van, dörgölőznek…
Kiegészíteném a történetet egy kicsit. Képzeljük hozzá, hogy mondjuk metrózunk is innen még és esetleg pont a Nyugati térig, ahol aztán olyan arcok vannak az aluljáróban, hogy hajjaj! 
A történet végetért. Hazaérsz, belépsz az ajtón. Csönd van, nyugalom van. És másnap reggel…
Hozzászólások